Aki a jövedékiadó-mentesen engedélyezett mennyiségen felül főz vagy eladásra szánja italát, annak az eddigi szabályok szerint kell az adót megfizetnie - tette hozzá.

A pórszombati Medeshegyen, Kovács Gyula erdész gyümölcsösében tartott rendkívüli tájékoztatón V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a pálinka nemzeti ital, része nemzeti hagyományunknak, és szerves része történelmünknek.

„Ami a franciáknak a konyak, az oroszoknak a vodka, a skótoknak a whisky, az a magyaroknak a pálinka". 2002-től az európai unió által is elismerten csak a Magyarországon termett gyümölcsből készült és itt párolt, majd palackozott ital nevezhető pálinkának. "Nevezzük papramorgónak, nyakolajnak, nerángassnak, nappali lámpásnak vagy kerítésszaggatónak" is, de ez az ital több a puszta alkoholnál - fogalmazott az államtitkár.

Kitért azokra a felvetésekre is, miszerint a szabad pálinkafőzés elősegítheti-e a mértéktelen italozást, de kijelentette: "az alkoholizmust a kilátástalanság és a jövőtlenség gerjeszti".

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette: Zalának is azért fontos ez a lehetőség, mert felívja a figyelmet arra, hogy "a környeztünkben lévő értékekkel élni kell". Magyar terméket és jó szokást tudunk vele népszerűsíteni, és a pálinka, mint az egyik legnemesebb nedű szabad főzése nem az alkoholizmust szolgálja.

A kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatónak helyet adó Kovács Gyula az MTI-nek elmondta: éjfélkor kezdték el az első pálinka főzését, az itt hagyományos tüskéskörtéből. A 70 literes pálinkafőző berendezésből nappalra 51 fokos pálinka készült.

A civilben erdész házigazda elmondta: hegyi birtokán a Kárpát-medencében lévő régi gyümölcsfajtákat próbálja megmenteni. Több mint ezer féle fát nevel - ebből kétszáznál is több a körte - és akad köztük jó néhány, amely máshol már teljesen kipusztult.

(MTI)