Magyarországon 1990 óta vallás- és lelkiismereti szabadság van. Ez azt jelenti, hogy bárki bármilyen formában saját hitét egyénileg vagy közösségben úgy gyakorolhatja, ahogy neki az megfelel, ha az a törvényeket vagy mások szabadságát nem sérti – emelte ki Balog Zoltán.

Hozzátette: ugyanakkor 1990-ben olyan egyházakkal kapcsolatos szabályozás jött létre, amely számos kedvezményt nyújtott azoknak, akik nem egyesületi formában, hanem egyházként gyakorolják hitüket. „Gyakorlatilag az állami és önkormányzati intézményekkel azonos szinten finanszírozza a költségvetés azoknak a közcélú feladatoknak az átvállalását, amik ellátására egyházként jelentkeznek szervezetek” – mutatott rá Balog. Hozzáfűzte: ebből egy olyan tendencia bontakozott ki, hogy minden évben ősszel, tucatjával jelentkeznek be az „egyszázalékos” támogatásokra különböző szervezetek egyházként. Ennek következményeként ma már több mint 350 bejegyzett egyház van Magyarországon - hangsúlyozta.

Ezek az anomáliák azok, amelyek miatt meg kellett változtatni az egyházakra vonatkozó szabályozást. A Fidesz-frakció kezdeményezésére strukturális változtatást is végrehajtottak a törvény módosításakor – hangoztatta az államtitkár. Azaz az új jogszabályban nem taxatív módon szerepelnek a magyarországi egyházak, hanem a normaszöveg pontosan meghatározza azt, hogy mely szervezet felel meg azoknak a tartalmi és formai követelményeknek, melyek alapján egyházként bejegyezhető – tette hozzá. Balog szavai szerint változás az is, hogy a törvény hatályba lépése után már nem a bíróságok, hanem az Országgyűlés dönt az egyes szervezetek bejegyzéséről.




„Kodifikációs remekmű az új törvény”
Az utolsó reform-kommunista parlament által hozott 1990-es lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvény abszurditásba fordult – mutatott rá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: jól mutatja a helyzet visszásságát az a tény, hogy jelenleg hazánkban 362 magát egyháznak nevező társulat van. Az állam azért biztosít különböző kedvezményeket és támogatásokat az egyházi státusz kapcsán, mert az bizonyította, hogy a nemzet javát szolgálja, mégpedig hosszú távon és tartósan, illetve tényleges társadalmi támogatottsága van – mondta Semjén.

A vallásszabadság és az egyházi jogi státusz két különböző dolog – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes. Kifejtette: a vallásszabadságát mindenki korlátlanul megélheti, ahhoz ugyanis nem kell egyházi jogi státusz, de még csak egyesületi jogi státusz sem.

Semjén a miniszterelnököt idézve úgy fogalmazott, hogy a törvény „kodifikációs remekmű”, hiszen a vallás jogi és filozófiai definícióját is megadja. A korábbi szabályozás úgy beszélt az egyházakról, hogy nem határozta meg a vallás fogalmát – emlékeztetett. Másrészt pedig a normaszöveg tisztázza az egyházak részintézményeit és struktúráját, illetve a belső szerkezeti elemek egymáshoz való viszonyát – tette hozzá.

Arról, hogy a törvény miért a parlament diszklerecionális jogaként határozza meg az egyházak bejegyzését a miniszterelnök-helyettes elmondta: a bíróságok csak formális szempontok alapján vizsgálhatnak egy szervezetet e tekintetben, és a korábbi anomáliák jelentős része ebből adódott. Ezzel szemben az országgyűlési képviselők az élet több területét mérlegelve tudják eldönteni, hogy egy szervezet valóban egyház vagy sem – tette hozzá.

A magyar jogban erre van példa, hiszen a nemzetiségek tekintetében szintén a parlament dönt, nem pedig a bíróságok – húzta alá Semjén. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az elfogadott törvény nem valaminek a vége, hanem egy új kezdet. A tizennégy elfogadott egyház kapcsán Semjén kifejtette: a parlament esetükben nem önkényes döntést hozott, hanem a történelem és a társadalom valós igényeit akceptálta.

Azokkal a kisebb vallási közösségekkel, amelyek közfeladatot látnak el, ugyanakkor most nem kerültek a tizennégy elfogadott egyház közé, azokkal a kormány egyedi megállapodást köthet – tájékoztatott a miniszterelnök-helyettes.

„Világos, egyértelmű, objektív kritérium rendszert fogalmaztunk meg az egyházak számára”
Hatvanhat év után új korszak kezdődik z állam és az egyházak kapcsolatrendszerében – hangsúlyozta Szászfalvi László egyházakért és civil kapcsolatokért felelős államtitkár. Az új egyházi szabályozás tartalmát tekintve egy európai és magyar hagyományokon nyugvó törvény. Lehetőséget teremt arra, hogy a következő évtizedekben sarkalatos törvényként az állam és egyház közti viszonyok rendeződjenek, és stabil alap képződjön – mondta az államtitkár. „Világos, egyértelmű, objektív kritérium rendszert fogalmaztunk meg az egyházak számára” – fogalmazott.

Komoly feladataink lesznek a következő időszakban; részben megállapodások megkötésére kerül sor, másrészt pedig az államtitkárság feladata lesz e szervezetek nyilvántartása és a regisztráció vezetése – közölte Szászfalvi.

Az államtitkár bizakodásának adott hangot a tekintetben is, hogy a törvény valóban a jövőt jelenti, és lehetőséget biztosít arra, hogy minél szélesebb területen tudjon együttműködni az állam és az egyház a közjó előmozdítása érdekében.  

Komoly feladataink lesznek a következő időszakban; részben megállapodások megkötésére kerül sor, másrészt pedig az államtitkárság feladata lesz e szervezetek nyilvántartása és a regisztráció vezetése – közölte Szászfalvi.

Az államtitkár bizakodásának adott hangot a tekintetben is, hogy a törvény valóban a jövőt jelenti, és lehetőséget biztosít arra, hogy minél szélesebb területen tudjon együttműködni az állam és az egyház a közjó előmozdítása érdekében.

Fidesz.hu