áldottgyermek 2010. február 27. 20:34

Egy kérést teljesítek. Valaki nem tudott ide regisztrálni.
.....................................
áldottgyermek olvastam a hozzászólásodat szerettem volna bekapcsolódni és regisztráltam, ez a válasz jött Regisztrációja befejezéséhez kérem kattintson az alábbi linkre: $url Ha neked ment megkérlek másod át kösz olga
.....................................

Voltam is, leszek is munkanélküli. Jó ideje olvasom a helyi munkaügyi híreket, azaz a munkátlanságot. Akkor kezdjük. Ha abból indulunk ki, ami van, akkor nem tévedhetünk nagyot. Adva van egy körzet, egy kisvárosi központtal és tizenvalahány településsel, mai szóval élve kistérség. Mindenféle sértést és sértődöttséget elkerülendő maradunk a meg-nem- nevezés mellett. Ebben a negyvenezer lelket számláló kistérségben a következő lehetőségei vannak a munkavállalónak.

1 Első csoport Állami alkalmazás, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a legnagyobb foglakoztató. Tekintsünk el attól, hogy különböző települések. Polgármesteri hivatalok alkalmazottai, rendőrség, tűzoltóság, börtön, hadsereg, egészségügy, közmunka programban résztvevők (zárójelben a pillanatnyilag nem munkanélküliek) 2 Második csoport: vállalkozások: Ezt a csoportot két részre kell osztani, úgymint szolgáltató, valamint termelő vállalkozások. 3 Harmadik csoport, a valahogy meg kell élni csoport. Kistermelők, Egyéni vállalkozók, sor szabadon folytatható. 4 Negyedik csoport, fogja magát és elmegy innen kicsit messzebbre vagy nagyon távolra.

Munkahelyteremtés szempontjából könnyen belátható, hogy csak egy csoport jöhet számításba, a termelő vállalkozások, azok közül is a közepes vállalkozások. Ha jól meggondoljuk, akkor ebben a kistérségben egy kezünkön megszámolható az ilyen nagyságrendű cégek száma. Itt ismét két csoportot állíthatunk fel a privatizált és a „semmiből” azaz egy egyén kezdeményezéséből, kitartásából létrejött csoport. Az előbbi csoportba sorolhatóknál, eltekintve szűk időszakokat, a létszámbeli zsugorodás jellemző. Ha akarjuk ezt írhatjuk az innováció, a fejlettebb technológia számára. Ha azonban betekinthetnénk ezeknek a cégeknek belső mechanizmusukba, akkor láthatnánk, hogy szórványos esetektől eltekintve nem erről van szó, hanem a bármilyen okból bekövetkező piacvesztésről, úgymint világgazdasági hatások, rossz stratégia, fel nem ismert fejlődési, fejlesztési lehetőség elmulasztása, stb. A második csoport a fejlődő. Ez a csoport megáll a saját lábán és fejlődik, ha olyan mutatókat nézünk, mint árbevétel, foglalkoztatottak száma, egyéb.

Nem szabad beleesünk abba a hibába, hogy ezek felett a cégek felett ítélkezzünk. Nem ítéletalkotás a feladatunk, hanem az elemezés. Induljunk ki abból, hogy ezek a cégek jól megindokolható gazdasági döntések sorozataként jutottak el jelenlegi helyzetükbe, amely helyzet vagy jó, vagy a tulajdonosoknak is fejfájást okoz. A gazdasági egységek sajátossága, hogy csak akkor életképesek, ha fejlődnek, technológiában, innovációban, alkalmazottaik számát tekintve. Ha egy cégnek jól megy, akkor jól megy a tulajdonosnak, a tulajdonosoknak, az alkalmazottaknak, annak a településnek, ahol bejelentett telehelyként üzemelnek, mert csak leesik a településnek valamilyen adófajta címén egy összeg, amit a település fejlesztésére lehet fordítani.

Amennyiben elfogadjuk a fentieket, akkor belátható, hogy nem pusztán csak egyetlen egy szereplő a nyertes, vagy a hibás egy egy döntés meghozatalakor. Ez a döntés nem kizárólag egy gazdasági egység döntésének eredménye. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor a kistérségbe egy befektető csak azért nem telepedett le, mert idő és kilométer gondjai voltak.

Kis kitekintés. Megfigyelhető, hogy a nálunk sokkal hosszabb ideje magángazdálkodást folytató országokban a kialakult szerkezet is más, mint idehaza. Idehaza a régről megmaradt struktúra az uralkodó, ami alatt azt értjük, hogy egy térségben egy fajta cég van jelen. Hogy ne helyi dolgokat hozzunk fel. Egy példával nem szemléltethetünk mindenféle összefüggést, és nem is ez a célunk, hanem a jelenség megvilágítása. Vegyük az autógyártást. Az autógyártás nálunk földrajzilag egymástól nagyon távol eső helyeken valósult meg. Szentgotthárd, Győr, Esztergom. Erre több szempontból nagyon jól megindokolható döntések alapján került sor. Egy valami maradt figyelmen kívül. Hogy az ott dolgozók szabadon átjárhassanak egyikből a másikba. Mi ebben a rossz mondhatnánk. Maga a szabad mozgás korlátozása, hogy az ember „függővé” vált.

E kis kitérő után térjünk vissza ide hozzánk. Sokunk orrában van még, a környék kenyérsütőüzemeiben készült kényér illata. Egyik jobb volt, mint a másik. Miért? A konkurencia miatt és a miatt, hogy minden cég a legjobb embereket akarta magának megszerezni, szemben a mai „százan állnak a kapu előtt” gyakorlattal. Ha eredmény elérésére törekszünk, akkor olyan dolgokat is ki kell mondanunk, ami tabu. Ilyen tabu, a kistérségen belül egyik cégtől egy másik céghez való „átigazolás”, ami mondhatnánk azt is, hogy szinte nincs is és nem is volt soha. Találomra mondjunk csak egy mérnököt. Egy mérnök, ha munkahelyet akar váltani, az nagyon nem egyszerű, mert nincs még egy olyan profilú másik cég. Így, eleve ezerszer is meggondolja, hogy „átigazoljon-e”, ha annyira hajtja a bizonyítás vagy a megélhetés vágya, hát leginkább búcsút mond baráti körének és kezdetben hétvégi, majd alkalmi vendég válik belőle. Ugye van mindannyiunknak ilyen ismerőse. A cégek a mai napig nem tudták ezt a rossz beidegződésüket kinőni. Így ha egy helyi cégnek búcsút int egy szakember, akkor az a lehetőségek hiánya miatt búcsút mond a kistérségnek is. Ugye írtunk már az összefüggésekről fentebb.

Megoldás. Megoldás? Akkor mi a megoldás, teszik fel a kérdést. Őszintén szólva nem tudom. Amit tudok, az az, hogy egyedül sem a cégek, sem a sokat emlegetett polgármester sem pedig valami csoda nem oldja meg a helyzetet. Talán szemléletet kellene váltanunk, mert be kell lássuk, hogy a húsz százalékot meghaladó regisztrált munkanélküliség is egy jelzőszám, mégpedig annak a jelzőszáma, hogy az eddig követett módszerrel nem tudunk a meglévő helyzeten uralkodni. Csak elcsépelt szavakat tudok mondani. Összefogás. Össze kell fogjanak az iskolák, hogy jó szakemberek kerüljenek ki az iskolákból, a cégek, össze kell fogjanak a cégek, ha kell akkor egy közös „munkavadász” csoport létrehozásával, az önkormányzatok, nem csak a kistérség központjára mutogatni, hogy te vagy a legnagyobb, intézd el.

Akkor lesz jól képzett munkaerő a cégeknél, akkor lesz megélhetése az egyes embernek, akkor lesz többletbevétele az önkormányzatoknak és esetleg visszajön a jó kedvünk is. És miután híre megy az itt együtt jól dolgozni tudó cégeknek, hivataloknak, jól képzett szakembereknek, talán a következő potenciális befektető nem megy el azzal a kifogással innen, hogy hát itt sokat süt a nap.

áldottgyermek 2010. február 24. 17:19

Ismét a legegyszerűbb megoldást választottad, rákented a polgármesterre az egészet.
Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy az önkormányzatiság nem feltétlenül csak egy polgármesterből áll, hanem egy egész képviselő testületből. Kéretik vagy a kalocsai önkormányzat képviselő testületét kollektíven hibáztatni, vagy senkit. Ezen kívül a munkahely teremtés tényleg nem a feladatuk. Ennek ellenére a lehetőségekhez képest munkát adnak. Gondoljunk a Buszmegállóra, amit helyi cégek készítettek, vagy most a Kertvárosi suli, de ott van a szociális otthon felújítása is, ahol szintén kalocsai vállalatok és vállalkozók tevékenykednek.

Had kérdezzem meg szerinted a polgármesternek kellene járni az országot és minden gyárat felkutatni, és csesztetni, hogy települjön ide?

Nézd a Dunától nyugatra, még a fű is zöldebb, itt nem az Szdszről van szó, és nem a polgiról, itt arról hogy az ország ezen perifériája nem fejlődött. Autópálya is a Duna túl felén épül (Ebben tuti hibás az szdsz de országos szinten, és a Fidesz is, gondoljunk a Duna hídra...és hogy mit tett ezért Fecske, ő volt akkor az OGY...nem lobbizott Kalocsáért) Ennek a területnek az elmúlt 20 évi elhanyagolása okozza a mi bajunkat, ami ilyen szempontból politikai párt független, de nem politika független.

Szerintem túl kellene lépni a vagdalkozáson, és igazi összefogásra lenne szükség...amire én sajnos esélyt nem látok Kalocsán. Pedig többet érne minden cirkusztól.

forzakalocsa 2010. február 24. 10:48

Ezek borzasztó adatok. Nagyon nagy bajban van a város és térsége. Jelen helyzetben elég kilátástalan a történet... De szerintem nem lehet mindent a világgazdasági válságra fogni. Ez a hanyatló tendencia már évekkel ezelőtt, talán még régebben megkezdődött. Ennek első felelőse a várost immár 19 éve vezető SZDSZ hatalmi hálózat. Az hogy Török Gusztáv többször kijelentette: "Nem feladatom a munkahelyteremtés" , meg is látszik a fenti adatokon!!! Pollgármester Úr! Le kellene már vonni a tanulságot és el kellene már menni nyugdíjba!