Immáron második alkalommal szervezett közönségtalálkozót a kalocsai színház, melynek vendégei Szorcsik Viktória és Dobos Judit, a „Macskalépcső” című dráma színésznői voltak. Szabó Árpád színházigazgató szerint felmerült a lehetősége, hogy diákelőadás keretében a fiatalok is megismerkedhessenek a darabbal. A találkozóról és a városról Szorcsik Viktóriát kérdeztük, aki portálunknak elmondta, hogy azért tartja fontosnak az ilyen közönségtalálkozókat:
-„Így emberközelibb, itt konkrétan velünk találkozhatnak a fiatalok és feltehetnek olyan kérdéseket, amikre adott esetben máskor nem kerülne sor. Itt nem csak a darabról, hanem nyilván nagyon sok olyan dologról tudunk beszélni, amiről mondjuk a hétköznapi életben nem lenne lehetőség. De azért remélem, érdekli őket a színház. Mi fontosnak tartjuk azt, hogy a fiatalok megismerjék ezt a részét is a színházi életnek és a színházi világnak. 12-13 év alatt nem igazán javasoljuk ezt az előadást, hiszen olyan témát dolgoz fel, ami a fiatalokkal megtörténhet, párkapcsolati dolgokat dolgoz fel. A serdülő korosztály esetleg felfedezhet benne olyat, ami az ő életében is előfordulhat.”

A művésznő elmondta, hogy már járt városunkban, szintén egy közönségtalálkozó keretén belül, bár akkor még a sorozattal kapcsolatban. Az édesanyjával itt töltött pár napot, és jó emlékei vannak a várossal kapcsolatban, úgyhogy szívesen jön ide vissza.

-„Azóta már rengetegszer voltam itt, aludtunk egyik panzióba, másik panzióban, hotelben, jártunk éttermekben, és nagyon kedvesek voltak mindenhol az emberek. Nagyon szeretek vidékre jönni, én is egy vidéki lány vagyok, Salgótarjánból származom. Igazából soha nem lesz belőlem pesti lány, hiába élek 10 éve Budapesten, azért ez a vidéki érzés bennem van. Én nagyon szeretem a vidéki embereket, szerintem vidéken sokkal közvetlenebbek az emberek, mint mondjuk Budapesten. Ott a hétköznapi életben mindenki elmegy egymás mellett, nem foglalkozunk emberi dolgokkal. De ezek azért kisvárosban sokkal jobban működnek, és tényleg szüksége van az embernek egy jó beszélgetésre. Én tényleg szó, mi szó örülök, ha lejöhetek Kalocsára.


nory