A nukleárisbaleset-elhárítás nem kötődik szorosan a megyehatárhoz, ezért szükséges az együttgondolkodás, a közös feladatok összehangolása, illetve az állásfoglalásban újdonságként meghatározott nukleárisbaleset gyakorlat megszervezése.

Az ülést követő sajtótájékoztatón Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Fontos, hogy a nukleárisbaleset-elhárítás szereplői, az országos hatáskörű szervek, valamint az érintett szervek egy nyelvet beszéljenek. Együttesen tájékozódjunk azokról a feladatokról, azokról a jogszabályváltozásokról, amelyek számunkra meghatározzák a munkát, és ha egy nyelvet beszélünk, akkor könnyebben tudunk együttműködni.” Dr. Puskás Imre sürgetné annak az országos gyakorlatnak a megszervezését is, melyet hosszú évek óta halogatnak Magyarországon: „A mai ülésen minden szakember elmondta, hogy ez nem egy olyan dolog, amely az emberek biztonságérzetét csökkentené. Nem fognak megijedni az emberek attól, hogy gyakorlatozunk, hanem valójában azokat a készségeket tudja kialakítani, azokra a hiányosságokra tudja felhívni a figyelmet, amelyek egy éles helyzetben sorskérdés lehet, hogy tudunk választ adni rá, vagy nem tudunk választ adni rá.”



A gyakorlat megszervezését szorgalmazza Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is. Mint a sajtótájékoztatón elmondta: „Ahhoz, hogy a feladat végrehajtása készséggé váljon, ne akkor kelljen olvasni, hogy mi is a dolgom ebben az esetben, ahhoz szükségesek a gyakorlatok. És az országos gyakorlat, a nemzeti gyakorlat pedig arra lenne jó, hogy ezeknek a szerveknek az együttműködését egy ilyen bonyolult helyzetben a maga teljes terjedelmében tudjuk felmérni, vizsgálni, gyakorolni.”



Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Nagyon sokan nem tudják, hogy itt Pakson, illetve Paksot és más stratégiai helyeket védő csapatok, szakemberek mennyire felkészültek. És a magyar polgárok többsége nem is tudja mennyire fontos emberek azok, akik akár Pakson vagy a védelmi bizottságok mögött dolgoznak, és a polgáraik védelmét próbálják felkészülten, a tervnek megfelelően végrehajtani. Még úgy is, hogy nagyon rossz megbecsülésnek örvendenek a kormányzat részéről.” Bányai emellett tájékoztatott arról is, hogy az atomerőmű bővítése során bővebb információt kapnak majd a munkálatokról a védelmi bizottságok: „Szerintem sokkal bővebb információ fog rendelkezésre állni, mint a nyolcvanas évek közepén, az első blokk átadásakor. Véleményem szerint éppen azért, mert Magyarország számára a következő harminc esztendőben nincs más olyan energiaforrás, ami tudná pótolni esetleg Paks kiesését. Ezért aztán meg is kell tudni egyszerű eszközökkel győzni a 30 km-es körzetben élőket arról, hogy nem félniük kell Pakstól. Bár potenciális veszélyforrás, de Paks nélkül sem Kalocsán, sem környékén nem lesz mód villanyt kapcsolni, vagy tévét nézni, se másmilyen villamos energiát használó eszközt használni. Tehát Paks biztonságos működése miatt nem kell aggódnia senkinek sem, mert jó szakemberek védik a biztonságunkat.” – hangsúlyozta Bányai Gábor.

R. Réka