A javaslatok alapján véglegesíti majd a listát a tárca vezetője. A bizottság legfontosabb feladata összeállítani a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét, továbbá ajánlást tenni arra, hogy mely elemeket jelöljék az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, illetve a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára - közölték. A szakmai testület elősegíti, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése Magyarországon széles körben elfogadott és elismert eszmévé váljék. A bizottság az alakuló ülésen elfogadta a nemzeti jegyzékbe és a listákra való felkerülés kritériumrendszerét, az elbírálás módját. Döntöttek konkrét jelölésekről is.

Elsőként a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét, valamint a mohácsi busójárást javasolták felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, az utóbbit az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is. A miniszter szakmai tanácsadó testületeként működő bizottságba tagokat delegáltak a vidékfejlesztésért, a gazdaságért, a külügyért, az önkormányzatokért felelős tárcák és természetesen az OKM is.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az Országos Széchényi Könyvtár, a Hagyományok Háza, a Magyar Művelődési Intézet, az MTA Néprajzi, Zenetudományi, Nyelvtudományi és Irodalomtudományi Intézete, a Magyar UNESCO Bizottság titkársága, a Néprajzi Múzeum, a Szentendrei Skanzen, a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Egyetem kulturális antropológiai tanszéke, az önkormányzati szövetségek és az Európai Folklór Központért Egyesület szintén delegált tagokat a bizottságba.

Az UNESCO államai - hosszas előkészítő munka után - 2003-ban nemzetközi egyezményt írtak alá, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Ehhez csatlakozott a 2006. évi XXXVIII. törvény megalkotásával a magyar Országgyűlés.

Forrás: Múlt-kor/MTI