Az előrelátó szajkók
Az állati memória egyik kiemelkedő kutatója Nicola Clayton, az angol University of Cambridge professzora. A kutató az elmúlt hat évben számtalan szellemes kísérletet végzett szajkókkal. Clayton választása azért esett a szajkókra, mert el volt bűvölve a madár élelemtárolási praktikáitól: a szajkók az élelmek romlandóságát is figyelembe véve döntenek arról, hogy mit milyen sorrendben esznek meg. Egy kísérlet során például Clayton gilisztákat és mogyorókat „bízott” a madárra. A szajkó egyideig a gilisztákra járt rá, majd elég hosszú idő elteltével, a „romlott” giliszta helyett a mogyoróra váltott.

Egy másik kísérletben azt figyelték meg, hogy hogyan viselkednek a szajkók azután, hogy látták egy másik madár rejtekhelyének kirablását. A rablási esettel már találkozott szajkók sokkal elővigyázatosabban viselkedtek, nagy óvatóssággal felügyelték saját rejtekhelyüket. Bár Claytont a kísérlet felcsigázta, egyelőre nem állítaná határozottan, hogy a madárnak van epizódikus memóriája, amelyet a jövőbeli döntéseinél is képes segítségül hívni. A hasonló kísérleteket azonban folytatják.

A gorilla figyel és rögzít
Bennet Schwartz, a Florida International University kognitív pszichológusa gorillák memóriáját tanulmányozza. Egyik neveltjük, egy harmincas éveiben járó, több mint 200 kilós gorilla, King például kártyákkal kommunikál gondozójával.

Egy friss kísérlet során például a gorillához 33, számára ismeretlen embert hívtak, akik előtte mindenféle tevékenységeket végeztek: ugráltak, gitároztak, ellopták a gondozó telefonját..stb. Amikor Kingtől azt kérdezték, hogy mutassa meg melyik mozgássort ki végezte, az esetek 60 százalékában helyesen válaszolt. Schwartz egyébként most kezdte Kingnek az időt tanítani, azaz a gorilla a tegnappal, a mával és a holnappal ismerkedik.

Az atlantai Georgia State University professzora, Charles Menzel egy Panzee névre hallgató lány csimpánzzal dolgozik. Egy kísérletükben például Panzee szeme láttára 30 használati eszközét – kivit, ananászt, gumikígyót, labdát, papírt – eldugták. Az állat az esetek 90 százalékában pontosan eltalálta, hogy melyik tárgyat hova dugták, valamint sikeresen irányította gondozóját a tárgyak felkutatásában, aki úgy tett, mintha nem venné észre a rejtekhelyeket.

„Az állati emlékezőképességet mindig is alábecsülték – a felső határ pedig egyelőre nem ismert.” – véli Mentzel.


Forrás: geographic.hu